|
Indul az égbolt legpontosabb felmérése (258 MB)
Szabados László (2012.09.25. - Székesfehérvár)
|
Az asztrometria a csillagászat legősibb és legalapvetőbb ága. Egy időben háttérbe szorult a látványos asztrofizikai és kozmológiai eredmények mellett. A modern asztrometriai vizsgálatokat azonban a csillagászat egyetlen területe sem nélkülözheti, bár az asztrometriai mérések "csupán" az égitestek pontos pozícióját adják meg. Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia nevű asztrometriai űrszondáját 2013-ban indítják, és egybehangzó vélemények szerint ez lesz a jelenlegi évtized legfontosabb űrcsillagászati projektje. A Gaia eredményei alapján minden bizonnyal "át kell írni" a csillagászati tankönyveket, kézikönyveket. Mi mindenre lehet következtetni az "egyszerű" pozíciómérésekből, ha az észlelendő égitestek száma egymilliárd? - erről is szól az előadás.
|
|
Az égbolt csodái - asztrofotókban (118 MB)
Éder Iván (2012.11.07. - Esztergom)
|
A csillagos égbolt rengeteg látnivalót rejt. A Hold, bolygók és csillagok szabadszemes és távcsöves látványán kívül kimeríthetetlen terítéket jelentenek a különféle távoli halvány égitestek, melyek megpillantásához különösen tiszta és fényszennyezés-mentes égbolt szükséges. Tetten érni a születő csillagokat, vagy megfigyelni a már óriási galaxissá hízott csillagpopulációkat épp úgy különösen nagy élmény, mint ahogy egy csillag halálának elő-, vagy utófázisainak szemtanúja lenni. Rengeteg olyan csillagászati objektum létezik, mely olyan halvány, hogy még a legnagyobb távcsövekkel sem figyelhetjük meg őket vizuálisan. A fényképezés jóval tágabbra nyitja a pupillánkat: hosszú expozíciókkal a nagyon halvány objektumok fénye is felerősíthető és teljes pompájukban megörökíthetőek - ám ez amatőr eszközökkel rendkívüli kihívást jelent.
|
|
A műholdak a fejünkre esnek? (131 MB)
Nyerges Gyula (2012.11.09. - Tát)
|
Az utóbbi időben egyre gyakrabban rémíszgetnek minket azzal, hogy használaton kívüli űreszközök hullhatnak ránk. Tényleg ilyen súlyos a helyzet? És mi várható a jövőben, hiszen egyre több mesterséges holdat bocsátanak fel. Egyáltalán mi számít űrszemétnek, és mennyire tartják fontosnak az űrügynökségek az űr-környezetvédelmet?
|
|
Űrhajózás napjainkban (404 MB)
Zsombok Gábor (2012.11.14. - Esztergom)
|
A tavalyi évben elkészült a Nemzetközi Űrállomás, és véget ért az amerikai űrrepülőprogram. Azonban az idei év sem telt el fontos űresemények nélkül. A 2012-es év emberes űrrepülését és az előadás tartalmát két komoly űresemény határozza meg. Az év első felében Kína sikeresen próbálta ki első, kísérleti űrállomását, három fős személyzettel. Az év második felében megindult a kereskedelmi alapú teherszállítás a Nemzetközi Űrállomásra, lehetővé téve az állomás továbbfejlesztését, és hogy az amerikai állami űrhivatal immár távolabbi célokra koncentráljon.
|
|
A Masat-1-től a műholdbuszig (227 MB)
Horváth Gyula (2012.11.21. - Esztergom)
|
A Masat-1 Magyarország első műholdja, melyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnök és Informatikai Karának hallgatói és oktatói készítettek el a Magyar Űrkutatási Iroda, illetve hazai cégek bevonásával. Méreteit tekintve 10x10x10 cm és tömege 1 kg, pályára állítása az Európai Űrügynökség (ESA) Vega rakétájával történt. Az űreszköz 2012. február 13-i startja óta hiba nélkül folyamatosan üzemel, és küldi az adatokat a fedélzetről a Műegyetemen lévő elsődleges és az Érden található másodlagos földi állomásra. Emellett a világon több mint 120 rádióamatőr követi a műholdat, akik közel 200 ezer adatcsomaggal járultak hozzá a küldetés sikeréhez.
|
|
Földünk, a csodabolygó (198 MB)
Fenyvesi János (2012.11.23. - Tata)
|
A Föld a hátán hordozott élet védelmére gazdag fegyvertárral rendelkezik (ózonréteg Wan-Allen övek, páradús légkör, gyors tengelyforgás). Megtalálható a Földön minden életfontosságú anyag (oxigén, szén, foszfor, kén, klór). Kedvező a naptávolság, túlnyomórészt folyékony a víz, bolygónk épp az "élhetőségi zónában" járja útját a Nap körül. Változik-e a légkör összetétele? Honnan származik a Föld oxigénkészlete? Elfogy-e az életet tápláló széndioxid? És megannyi hasonló kérdésről az előadásban!
|
|
A jelen és a jövő űrhajói (277 MB)
Zsombok Gábor (2012.11.26. - Tát)
|
Összefoglaló a napjaink űrhajózásáról, továbbá a Nemzetközi Űrállomás részletes bemutatása, olyan szemszögből, ahonnan mások és máskor nem szokták…
|
|
Napfolt-maximum 2013-ban? (239 MB)
Kálmán Béla (2012.11.27. - Székesfehérvár)
|
Közismert a "11 éves napfoltciklus". A Nap azonban éppen az utóbbi években tréfálta meg a csillagászokat azzal, hogy az előző napfoltcinlus (helyesebben: naptevékenységi ciklus) a vártnál 2-2,5 évvel később fejeződött be, 2008 végén. Idén pedig az új ciklus maximuma körül járunk. A napciklus jelenségeiről, szabálytalanságáról és előrejelzési nehézségeiről szól az előadás.
|
|
Cuoriosity - hat keréken a marsi élet nyomában (300 MB)
Sík András (2012.11.28. - Esztergom)
|
2012. augusztus 6-án leszállt a Mars felszínére a NASA által készített Curiosity űrszonda. Néhány nappal később már lenyűgöző panoráma-felvételeket küldött a földi irányítóközpontba, s az első gurulási próbák is sikeresen lezajlottak. Így küldetése során több kilométerre távolodhat landolási helyétől, miközben környezeti méréseket végez és a kőzetfúró berendezésével gyűjtött mintákat vizsgálja. Elsődleges feladata ugyanis a feltételezett múltbeli élőlények szerves anyagú maradványainak keresése - tehát új korszakot nyit a vörös bolygó kutatásában!
|
|
Nyakunkon a világvége (200 MB)
Lőrincz Henrik (2012.12.05. - Esztergom)
|
A 2012. december 21-ével kapcsolatos felhajtás áttekintése után essen szó a maja naptárról, utána pedig az előadás nagy részét a valós kozmikus eredetű veszélyek bemutatása teszi ki, mint például a földsúroló kisbolygók, a nagy napkitörések és a közeli szupernóva-robbanások.
|
|
Chilei csillagok és társaik (220 MB)
Tepliczky István (2012.09.25. - Székesfehérvár)
|
Mi többletet tehet hozzá a csillagászat tudományához néhány lelkes expedíciós így a 21. század elején egy csomó fényképezőgéppel és videókamerával felszerelkezve? És miért kell ehhez 14 ezer kilométert utazni egy olyan vidékre, ahol csak fél évszázadonként hull csak kiadósabb eső, továbbá kényelmesen fel lehet autózni akár 5 ezer méteres magasságig. Útibeszámoló a Föld egyik legkülönlegesebb éghajlatú vidékéről, a csillagászok igazi paradicsomáról, de - mint majd kiderül - nemcsak az övékéről.
|